3.rész

Sziasztok!☺

Itt lenne a 3.rész!

Nagyon sajnálom, hogy nem múlt hét szombaton hoztam, elég sok mindent történt. Mindegy is.

Szeretném megköszönni a +13000 oldalmegjelenítést és a 11 feliratkozót! Nagyon hálás vagyok nektek! Imádlak titeket! ♡

Írjatok véleményt a friss részről, jöhet hideg-meleg megjegyzés! ♡

Lépjetek be a blog FB CSOPORTJÁBA! Mindenkit szeretettel várok!♡

Jó olvasást!

~G xx

°Samantha Williams°

Forró leheletét érzem a bőrömön, valami furcsa, új érzés járja át a testemet, valami teljességgel zavarba ejtő. 

Szemeimet lecsukom, s átadom magam a kellemes érzésnek.

Ahogyan puha ajkait az enyémre nyomja, megszűnik körülöttem minden, mintha felhőkön siklanánk, kötelékek nélkül.
Csókja lágy, végtelenül gyengéd. Az egész olyan, mint egy tündérmese, csak éppen nem mese, hanem maga a valóság, s mindez velem történik.
Elválik ajkaimtól, majd kezét megérzem az arcomnál, ami simogat.
Lassan nyitom ki szemeimet, s nézek a gyönyörű barna íriszeiben.
Kezeimet a nyaka köré fonom, lábujjhegyre állok, s hajolok az ajkaihoz, vagyis csak hajolnék.
Erős karjával -ami a derekamon pihen- eltol magától, s hátrébb lép.
-Ezt nem lett volna szabad, Samantha! -Morogja, majd jobb kezével idegesen a hajába túr.
Én meg, mint egy szerencsétlen ott állok előtte, s várom mi lesz a következő reakciója.
-Mennünk kell! -Karomnál fogva húz ki a kávéházból, majd gyors léptekkel haladunk az autó felé, ahol kinyitja a hátsó ajtót, s belök az ülésre. Becsapja az ajtót, majd gyorsan megkerüli a járművet, beül a vezetőülésre, a kulcs segítségével elindítja a motort, s már el is indul az autóval.
Két kezével a kormányt markolja, de olyan erővel, hogy ujjai fehérek, az izmai szemmel láthatóan meg vannak feszülve, ideges.
Lehet miattam, vagyis ami az üzletben történt kettőnk között.
Istenem, megcsókolt! Egy álmom vált valóra, hogy egy ilyen pasival smároljak!
Eddig csak egyszer csókolóztam, jó a maival együtt kétszer.
Az első egy házibuliba történt, épp üvegeztünk amikor nálam állt meg az üveg szája, míg a másik oldala Tomnál, a buli szervezőjénél. Ugyan úgy történt minden, mint ahogyan szokás. Megkérdezték, hogy felelek vagy merek, de mivel már elhasználtam az előbbit ezért az utóbbit kellett választanom. És aztán jött a feladatom: meg kellett csókolnom Noaht, amit nagyon nem akartam! De nem volt más választásom vagy megcsinálom, vagy vetkőzöm. Noah közelebb jött hozzám, majd azonnal a számra tapadt, nem tartott sokáig, de nem is bántam. Miután a mi kis jelenetünk véget ért folytattuk a játékot.
A második meg most, Zaynnel. Alig tudom elhinni!
Kipirult arccal nézek ki az ablakon, s az elhaladó tájat szemlélem, ami nagyon is ismerős. Ez a haza vezető út, úgy látszik haza megyünk.
Vagyis hát nem volt más választás! Apu ránk parancsolta, s ahogy észre vettem Zayn nem akar ellenszegülni neki.
Uram isten, apa! Ha megtudja, hogy csókolóztam vele, nem csak nekem, hanem Zaynnek is annyi lesz!
Hogy csinálhattam ilyen hülyeséget?! Apu egyik alkalmazottjával testi kapcsolatot folytattam!
Ha ez az egész a tudomására jut ki is rúghatja, amit nem akarok! Talán több is lehet közöttünk, mint most van.
-Öhm, izé... Zayn! -Motyogom, ezzel magamra vonom figyelmét.
Egy mély levegőt vesz, s a visszapillantó tükörbe néz, egyenesen a szemembe.
-Figyelj, Samantha! -Sóhajt fel, közben vissza néz az útra. -Ami az üzletben történt arról senkinek nem beszélhet, főleg nem az édesapjának!
-Rendben, nem mondom el senkinek! -Ígérem meg.
Miért akarja, hogy ne mondjam el senkinek? Persze megértem, nem akarja, hogy apu tudjon róla, de ha később lesz egy barátnőm akkor neki miért ne?
Mi van, ha barátnője van vagy felesége?! Talán még családja is. Hogy én mekkora hülyeséget csináltam! Legszívesebben elásnám magam!
-Miss Williams, megérkeztünk! -Húz vissza Zayn édes hangja a gondolataimból.
Kinézek az ablakon, s csak most veszem észre, hogy már a házunk előtt parkolunk.
Az ajtót kinyitva szállok ki a járműből, majd azt becsapva, a ház felé sétálok.
Hallom Zayn gyors lépteit magam mögött, amik egyre közelebbről hallhatóak.
Belépve a bejárati ajtón azonnal apával találom szembe magam, aki nem túl kedvesen néz rám. Karba tett kezekkel áll előttem, még mindig öltöny visel, de hogy minek, hisz egész nap itthon van.
-Hol voltatok ennyi ideig? -Hangja kimért, de mégis keményen visszhangzik az előtérben. -Már egy órája telefonáltam, ahol meg voltatok alig 20 percnyire van innen!
Összeszorítom szemeimet, s várok.
Még magam sem tudom mire, talán arra, hogy békén hagy és utamra enged a szobámba, hogy végre egyedül lehessek.
Nem is értem miért van ennyire kiakadva. Haza jöttem, erre ez vár.
-Jól van, Samantha. Látom nem fogsz megszólalni! -Felsóhajt, majd jobb kezét a homlokához érinti, s dörzsölni kezdi. -Menny fel a szobádba! Most! -Parancsol rám.
Mintha ágyúból lőttek volna ki úgy szaladok fel a lépcsőn, ahol a folyosón végig rohanva megyek be a szobámba. Hangosan becsapom az ajtót, majd az ágyara dobom magam, ahol az egyik párnámat ölelem magamhoz, s fordulok az oldalamra.
Miért kell neki így viselkedni? Sosem tud velem normálisan beszélni, mint csak kiabálva, s ez zavar.
Anyuék soha nem emelték fel a hangjukat velem szemben, egyszer se. Szerintük ezzel nem lehet semmit megoldani, csak rosszabb lesz a helyzet.
Erre apa meg az ellenkezőjét csinálja. Ahogy észre vettem az utóbbi időben nem csak velem, hanem az itt dolgozókkal is kiabál.
Mintha már nem ő lenne, aki régen volt, akire felnéztem. Helyette meg jött egy mindenre ideges vagyok típus apa.
Régen olyan jó volt vele lenni. Mindent együtt csináltunk. Elmentünk az állatkertbe, a parkba labdázni, megtanított úszni, olvasni, biciklizni. Volt olyan is, amikor tea délutánt tartottam a plüss állataimmal, s apa is vendég volt. Sosem hagyott ki egyet sem.
Ő volt a legjobb barátom és egyben a legjobb apuka a világon.
Az emlékeim felidézéséből a telefonom húz vissza, ami a táskám mélyéről hallható.
Ülő pozícióba helyezem magam, majd megtörlöm a könnyeimmel áztatott arcomat, s a táskámban kezdek kutatni.
Hosszú kutatgatás után, győztes mosollyal az arcomon dőlök hátra a kezemben lévő telefonnal.
"Egy új üzenet érkezett." Ez a kis szöveg villog a készülék képernyőére.
A jelszót beütve nyitom fel a képernyőzárat, s kattintok az üzenet modulra.

Feladó: Ismeretlen

Mit csinálna apuci, ha megtudná, hogy az ártatlan kicsi lánya smacizott az alkalmazottjával?

Nem örülne, ugyebár?

Csak nehogy valakinek eljárjon a szája! Vigyázz! ;)

H xx